2010. november 16., kedd

Mary Jane

A marihuána elszívása a leggyorsabb és egyben a legpazarlóbb módja a fû fogyasztásának és hatásának élvezetének. A marihuána füstje sok rákkeltô anyagot tartalmaz, melyek közül sokat ki lehet szûrni ha a füstöt vízen át engedjük, de meg így is fog tartalmazni valamennyi rákkeltô anyagot és irritáló is lehet. Kutatók kimutatták, hogy a THC-nak légút tágító hatása van, ami elôsegíti az apró szemcsék tûdôbôl való távozását. A spangli, marihuána cigaretta sok ember régi kedvence. Ez egy keverék, amibôl a kender szárát és magjait eltávolították majd rizspapírba tekerik. Ez az elsôszámú szállítási módja a füstölni való fûnek, miután egy joint összetekertek. Sok kelléket terveztek arra a célra, hogy anélkül is tartani tudjuk a csutkára égett cigit, hogy megégetnénk magunkat. Gyüjtônevükön csutka fogónak nevezik ezeket az eszközöket. Például különbözô csipeszek, fogók és lyukacsos kerámia eszközök. Sok kisegítô eszköz van, amely megkönnyíti a cigi sodrását. Feltétlenül szükséges egy tisztító tálca is, amin eltávolíthatjuk a szárat és a magot a marihuánáról. Sokfajta különbözô mintájú, színû, méretû, ragasztózott szélû papír kapható. Vannak 'sodrógépek' amelyek megkönnyítik az ügyességet igénylô sodrást, de a gyakorlattal rendelkezôket ez inkább hátráltatja, mint segíti.
A joint elszívásának egyik legérdekesebb módja a 'powerhit'-nek nevezett módszer. Ehhez kell egy segítôtárs, aki a szájába veszi a joint égô véget anélkül, hogy hozzáérne az izzó részhez, majd kifújja a levegôt amíg a másik beszívja a cigi túloldalán. Ez némiképpen kockázatos, de ez az egyik legintimebb módja egy joint megosztásának.

Etika szabja meg, hogy körbe kell adni a szálat a jelenlevôk között. Senkinek sem kell szívnia, ha nem akar, de tovább kell adnia. Sokáig magunknál tartani a cigit a etikett súlyos megsértése. Nyugodtan ki lehet hagyni azt, aki már nagyon elszállt, és (udvariasan) ki lehet venni a cigit annak a kezébôl, aki nem tûnik úgy, hogy lélekben jelen van.



 















Eszközök:

  • Vízi pipák /Bongs/
    A vízi pipák vízen át engedik a füstöt ami lehûti és meg is szûri azt. A fûvet egy egy csô végére illesztett tálba rakják, melynek másik vége egy részben vízzel töltött zárt edénybe lóg. A csô vége a vízszint alatt van, hogy a csôbôl kilépô füst a vízen át bugyborékoljon. Egy vízszint felet végzôdô másik csôvel a vizes edénybôl kiszívjuk a levegôt, ezáltal csökken az edényben lévô légnyomás. Ekkor légáramlat indul meg az égô füvet tartalmazó tál, a tálat és a vizes edényt összekötô csôvön át, majd a füst átbugyborékol a vízen. Ezek a pipák nem különösképp hordozhatóak, néha otrombák, kényesek és nehezek. Méretük a gyógyszeres doboztól a két méter magas oszlopon át az ôrült tudós laboratóriumáig terjed. Majdnemhogy külön mûvészeti ágnak lehet nevezni készítésüket. A legfôbb elônye a vízipipán át való szívásnak, hogy lehûti a füstöt és sok rákkeltô anyagot kiszûr anélkül, hogy csökkentené az aktív összetevôk mennyiséget. Bármilyen folyadékot lehet használni a füst szûrésére. Sört és más alkoholt gyakran használnak, bár ez nem ajánlatos. A marihuánában lévô aktív összetevôk zsírban és alkoholban oldódók, így ha ilyen anyagon át szûrjük az aktív anyagok oldatba mennek. Ezen kívül a fû füstjében lévô rákkeltô anyagok vízben oldhatóak így ha nem vízen át engedjük a füstöt, az elveszti aktív tartalmát, míg az összes rákkeltô anyag a tûdôbe kerül. Lehet jégkockát tenni a vízbe, bár a hideg víz nem olyan hatásos a szûrésben az extra hûtést sokan kedvelik. A karburátor sok apró nyilas az edényen, amit a belégzés során lezárnak, majd a vége fele kinyitják, hogy a füst eltávozhasson. Alkalmanként találkozhatunk olyan pipával, ahol a szellôzést a tál enyhe felemelésével teszik lehetôvé, hogy friss levegô jusson a tálba vezetô csôbe.
  • Pipák
    A pipa a legegyszerûbb eszköz, amit a marihuána elfüstölésére használnak. Legnagyobb részt megegyezik a hagyományos dohányfüstölésre használttal, de jóval hôállóbb anyagból kell készülnie (például kô, fém, üveg és esetleg keményfa). A fû nem marad égve a pipában, ezért állandóan lánggal kell fûteni, ami jobban felmelegíti a pipát, mint a dohány égése.
    Gyakori pipafajta az úgynevezett kamrás pipa /stash pipe/, melyben kis mennyiségû fûvet lehet tárolni. Némely kamrás pipát úgy készítik, hogy a füst átmegy a kamrán, így az ott lévô fûre lerakodik egy THC-t tartalmazó gyantaréteg. Ezáltal amikor a füstölt adag fogyasztásra kerül erôsebb lesz. Léteznek üvegbôl készült kamrás pipák, amit hasis és hasisolaj füstölésére használnak. Az anyagot a pipafejbe helyezik, mint más pipáknak de ahelyett, hogy felülrôl melegítenénk alulról fûtjük.
  • One-hits
    'One-hits' vagy 'dugouts' egy nagyon portábilis módja a fû elszívásának azok számára, akik nem akarnak egy egész jointot egyszerre elszívni. A 'one-hit' egy kis fémcsô az egyik végen kis átmenô üreggel, a másikon szájba illô nyílás. Az üreget belenyomjuk egy tiszta fûvet tartalmazó edénybe, hogy megtöltôdjön, utána meggyújtjuk mint a cigit és hosszan egyenletesen belélegzünk, amíg a fû ki nem ég. Egy töltés, egy szívás. Ezért hívják 'one-hit'-nek.
    A 'dugout' egy kis fa doboz, melyben van hely a tisztított fûnek és magának a 'one-hit'-nek is.
  • Gravity Bongs
    A 'gravity bong' inkább a marihuána fogyasztásának egy stílusa, mint egy sajátos segédeszköz. A gravitációs pipákkal az ember vizet használ, a szíváshoz szükséges vákum létrehozásához, a tüdeje helyett, mint azt a vízi pipáknál teszi.
    Egyik végen nyitott, a másik végén a fûves tálhoz vezetô csô helyének kivételével zárt hengerbôl készül ez a fajta pipa. A nyitott véget egy nagy vízzel teli tartályba helyezik, amíg a csô belseje meg nem telik vízzel. A megtöltött tálat ezután hozzákapcsoljuk a hengerhez, és lánggal melegítjük a benne lévô kendert. Lassan felemeljük a hengert. Ahogy emelkedik a henger a benne lévô víz a gravitáció hatására megpróbál alul kiszökni. Ez vákumot hoz létre a henger belsejében, ami beszívja az égô marihuána füstjét a víz helyére. A tálból a hengerbe vezetô csô a majdnem a henger aljáig érhet (így a kiszívott füst átbugyborékol a vízen) igazi vízipipává téve, vagy nem éri el a vizet és így hasonló lesz a gáz pipához. Miután a fû kiégett a tálban és a füst feltöltötte a hengert a tállal összekötô csôvet eltávolítják, és a hengert visszanyomják a vizes edénybe. Ahogy a víz újra ellepi a hengert, kinyomja a füstöt a hengerbôl, remélhetôleg az arra várakozó egyén tûdejébe.
    Ez az egyik leggyakoribb formája a 'water bong'-nak, de sok hasonló szisztéma létezik, amely a megemelt víz által keltett lokális légnyomásváltozását használja a füst mozgatására.
  • Billenô pipák /Tilt Pipes/
    A billenô pipának a fejében van egy beépített fûtô alkatrész, amely olyan gyulladáspont alatti hômersékletre hevíti a marihuánát amin már aktiválódnak és távoznak a kannabanoidok illetve az aktív összetevôk a fûbôl. A legtöbb elfüstölô eszköz külsô nyílt lángot alkalmaz, ami elgôzölögteti és egyben le is bont sok kannabanoidot mielôtt a füst a tûdôbe jutna, ezáltal elpazarolja a marihuána egy részét.
    A billenô pipák nagyon ritkák, többnyire csak az igazi mûértôknek van. Nevét arról kapta, hogy elôre kell billenteni a pipát, hogy a marihuána érintkezésbe kerüljön a fûtôelemmel.







Ételek és italok







A kannabisban lévô aktív alkotok zsírban és alkoholban oldhatók, így ki lehet vonni ôket és élelmiszerrel bejutva a beleken át is felszívódhatnak a tûdô helyett. A marihuána ilyen fogyasztása ugyan lassabb hatású, de jóval hatékonyabb. Mi több a forró füst káros hatása ki van zárva. Ezért ez sok ember kedvenc fû fogyasztási módja.















Ételek

A marihuánát fel kell melegíteni fogyasztás elött, hogy aktiváljuk a kannabanoidokat. Ezért nem ehetjük meg egyszerûen a nyers fûvet. A hagyományos módszer szerint sütménybe /brownie/ fôzzük bele, különösen ha hasisról van szó, habár sok más anyag esetén is lehet ezt a módszert használni. A javasolt elkészítési mód: pároljuk meg egy kis vajban vagy margarinban közepes láng felett a fûvet, majd szûrjük le a szilárd részeket és használjuk a zsiradékot fôzésre. A marihuána vajból készíthetünk süteményt, zöldséget párolhatunk rajta vagy egyszerûen kenyérre is kenhetjük. Sok ember a leszûrt szilárd részt is belekeveri a fôztjébe több kannabanoid reményében, de ha jól csinálta a párolást, akkor sokat nem nyer vele. A marihuána vaj elkészítéséhez a szokásos arány: egy rúd vaj /one stick/ 3.5 gramm marihuána 15-20 percig fôzve. (Hamarosan pontosítok.)



Italok

A marihuána aktív részét alkohollal is ki lehet vonni, majd az így kapott oldatból hatásos italt lehet készíteni. A lehetô legtôményebb alkoholt kéne használni (lehetôleg tiszta szeszt) mivel a víztartalom nem kívánatos vegyi anyagokat is kiold a fûbôl. Néhányan azt javasolják, hogy áztassuk a fûvet meleg vízbe egy idôre, hogy kioldjuk ezeket a káros anyagokat, de mi ezt nem ajánljuk mivel egy csomó más anyagot viszont feldúsít.
Az ember simán berakhatja egy üveg gabona szeszbe a marihuánát és hagyhatja, a hatóanyag kioldódjon, de ez eltarthat 2-3 hétig. Gyorsabb, ha forráspont alatti hômersékletre melegítjük az alkoholt, majd ebben kevergetjük a marihuánát. Ha így teszel légy óvatos, mert az alkohol különösen melegen igen gyúlékony. A keletkezô oldat, melyet gyakran hívnak zöld sárkánynak világos smaragdzöld színû. Ezt simán is megihatod, bár én nem tenném.
Közkedvelt koktélt készíthetsz három rész citromos üdítôbôl, egy rész zöld sárkányból és jégkockákra csurgatott mézbôl
.



Cannabis


Botanika. A Cannabis sativa, azaz a "hasznos kender" (cannabis: kender, sativa: hasznos) lágyszárú, egyéves, általában kétlaki növény, amely meleg éghajlat alatt bárhol megterem. Vad változatai 2-3 méter magasra is megnonek, a melegházban termesztett hibridek (lámpás növények) átlagos magassága 120-180 cm. Könnyen felismerheto jellegzetes, fogazott leveleirol. A cannabis sativa mellett ismerünk más kenderfajokat is, pl. a cannabis indicát vagy a cannabis africanát (egyes botanikusok szerint ezek a cannabis sativa változatai).A kender, mint haszonnövény. A kendert a történelem során számtalan célra használták. Szárának rostjából jó minoségu vászon, papír és kötél készítheto. A kendervászon alapanyagul szolgált a hajóvitorlák elkészítéséhez és ebbol csinálták az elso Levi's farmereket is. A kender magja proteinben gazdag, jó madáreledel, a magok sajtolásával nyert olajból pedig gyorsan száradó festékek, lakkok készítheto.
A kender, mint gyógyszer. A növény több, mint 60 gyógyhatású anyagot tartalmaz, füvészkönyvekben gyakran említették, mint "minden bajra enyhülést adó gyógyírt". Az USA gyógyszertáraiban 1937-ig legálisan lehetett kapni cannabiskivonatot, mint idegnyugtató szert. Mostanában is zajlik a vita a drog gyógyászati célú alkalmazása körül, a cannabis több orvos véleménye szerint alkalmas (többek között) a rákos betegek kemoterápiás kezelése során fellépo táplálkozási nehézségek kezelésére, illetve a glaukómás betegek szemében az intraokuláris nyomás csökkentésére. A cannabis gyógyászati felhasználása mellett érvelo oldal nyomására ma az orvosok az USA több államában kísérleti jelleggel írhatnak fel cannabist a betegeiknek.
A kender, mint drog. Az ENSZ 1997-es adatai szerint világszerte kb. 141 millióra teheto a rendszeres cannabisfogyasztók száma (ez a világ népességének 2,45 százaléka). Indiában ma is élo szokás a bhang, a ganja és a charas fogyasztása (ezek különbözo cannabis-preparátumok). A világszerte használt pszichoaktív szerek között a cannabis népszeruségét tekintve a negyedik helyen áll (az elso három helyet a dohány, a koffein és az alkohol foglalják el - ilyen sorrendben).Termesztés, eloállítás. A kendert termesztik szabad ég alatt is (ahol legális), máshol (nálunk is) azonban többnyire melegházakban vagy bent a szobában, nagy fényereju lámpák alatt nevelik. A hagyomány szerint még beporzás elott el kell különíteni egymástól a hím- és a noivarú növényeket, mert így a noivarú növények energiájukat teljes egészében a magas gyantatartalmú virágok kibontakoztatására fordíthatják, és ez garantálja a jó minoséget. Az elfüstölésre a noivarú növények kifejlett, tömött, gyantás virágai (buds) a legalkalmasabbak, a levelek jóval kevésbé népszeruek, maró, köhögteto hatású füstjük miatt. Az Amerikai Mentálhigiénés Intézet kutatásai szerint nincs jelentos különbség a no- és a hímivarú növények THC-tartalma között. Volt rá eset, hogy a mexikói magokból kihajtott hímivarú növény 1.47%, a noivarú viszont csak 1.31% THC-t tartalmazott (tény viszont, hogy a nonemu növények több gyantát termelnek). A mai cannabisfajták - a nemesítésnek köszönhetoen - jóval magasabb THC-tartalommal bírnak, mint a korábbiak, a legjobb nemesítok növényei akár a 15-20%-os THC tartalmat is elérhetik. Egyesek szerint ez a tény üdvözlendo, mert így a szerbol kevesebbet kell elfogyasztani a kívánt hatás eléréséhez, és ez, elszívás esetén jelentosen csökkenti a káros mellékhatásokat. Mások szerint a magasabb THC tartalmú cannabisra és fogyasztásának következményeire már nem érvényesek a korábbi erre írányuló kutatások eredm
A kender megszárított virágaiból (esetleg leveleibol és hajtásaiból) készített dohányszeru keverék a marijuana, közismertebb nevén a fu. A növény levelein és virágaiban található gyantás anyagból készítik a hasist, amely a kender típusától és az elkészítés módjától függoen zöld, barna vagy fekete színu kis préselt lapok vagy gumószeru "kockák" alakjában jut el a fogyasztókhoz.ényei.



Kémia. A cannabis fo pszichoaktív hatóanyagai a THC (delta-9-tetrahydrocannabinol), illetve ennek egyes prekurzorai (pl. CBD) és bomlástermékei (pl. CBN). Ezek az anyagok okozzák a "betépettséget", azt az állapotot, amelyért a drogot elsosorban fogyasztják. A THC az agyban elhelyezkedo kannabinoidreceptorok ingerlésével fejti ki hatását, a pontos mechanizmus ma még nem ismeretes.A fogyasztás módjai. A füvet rendszerint marijuanás cigaretták formájában szívják el, tisztán vagy dohánnyal keverve. A marijuanás cigaretták neve joint (dzsodzsó, spangli). A joint sodorható kézzel, illetve erre alkalmas készülékkel is. A hasist szintén keverhetik dohánnyal (elotte felmelegítik és apró darabokra morzsolják szét). Egyéb fogyasztási módszerek: pipa, bong, vaporizer. A bong (vizipipa) muködési elve: a marijuana füstjét beszívás elott átszurik valamilyen folyadékon (általában vízen), így egyrészt lecsökken a füstben lévo karcinogének és egyéb szennyezodések mennyisége, másrészt a víz lehuti a füstöt, ami így nem irritálja annyira a tüdot. A vaporizer a füvet olyan homérsékletre (kb. 200 fok) melegíti fel, amelyen az aktív hatóanyagok (THC) már eltávoznak belole, de káros égéstermékek még nem keletkeznek, ennek majdnem tiszta THC tartalmú füst az eredménye. A vizipipából szívott cannabis származék hatása sokkal erosebb, mivel a fogyasztó szívás közben nem érzi a füst hojét, ezért sokkal nagyobbat tudd belole szívni. Ilyenkor gyakran elofordulhatnak (foleg a kezdoknél) rosszulléttel járó túlszívások.Az említett módszerek mellett a füvet és a hasist meg is lehet enni, de ez a módszer csak akkor hatásos, ha elotte a szert felmelegítik, hogy aktiválódjon benne a THC (pl. vajban párolják, majd az így elkészített magas THC-tartalmú vajjal sütnek-foznek). A drog megevése esetén a hatás lassabban jön be (egy-két óra), és hosszabb ideig is tart (4-6 óra), továbbá nem kontrollálható olyan pontosan a dózis, mint elszívás esetén.
A marijuanaszívásnak kialakult etikettje, szabályai vannak. A joint (vagy pipa) körbe jár, mindenki szív egy slukkot, és bent tartja. A jó minoségu marijuanából általában egy-két mély slukk elég a "beálláshoz" (betépéshez). Az elso slukk hatása rendszerint 30 másodpercen belül "bejön", az ezt kíséro érzetek egyénenként változhatnak. A testet általában elönti egy bizsergeto hullám, ami olyan érzéssel jár együtt, mintha az agy "átkapcsolna egy másik hullámhosszra". A további slukkok ezt a hatást mélyítik el, számtalan egyéb kísérojelenséggel kombinálva. A kezdeti fázist rendszerint enyhe stimuláltság jellemzi, ez késobb nyugodt, szemlélodo hangulatba alakul át, amelyet kellemes közérzet, esetleges befelé forduló tendenciák jellemeznek. A drog hatása kb. 2-3 óra múlva elmúlik, az enyhe befolyásoltság érzete azonban több napig is eltarthat.
Rövidtávú fiziológiai hatások. A cannabisfogyasztás rövidtávú testi tünetei a következok: felgyorsult szívverés, a szemet körülvevo hártyában lévo vékony vérerek megdagadása (véreres, piros szem), kisebb, bizonytalan változások az elektroenkefalográfon (EEG). Gyakran elofordul a szemek és az orrjáratok enyhe szárazsága, a kezdeti fokozott nyálelválasztást követoen a száj kiszáradása, a füst beszívása miatti torokirritáció és köhögés, továbbá a vizelési inger gyakoribb jelentkezése. A cannabis rendszerint étvágygerjeszto hatást vált ki. Ha valaki "enyhén túlszívja" magát annak egyetlen jelen, hogy "bealszik", azaz álomba merül. Ritkábban elofordulhat rosszullét, hányás, hasmenés vagy székrekedés is. Nagyon magas dózisok elfogyasztása egyes személyeknél koordinációs zavarokat, reszketést, mellkasi fájdalmakat, hányást továbbá szédülést vagy ájulást eredményezhet. Ezek nagyon kellemetlenek, de a történelem során még nem dokumentáltak egyetlen cannabis okozta mérgezéses halálesetet sem.Hosszútávú fiziológiai hatások. A hosszútávú hatásokról még nem áll rendelkezésünkre elegendo információ. Keleti beszámolók szerint (ahol egyes országokban évezredes hagyomány a cannabis fogyasztása) a cannabis (pontosabban a hasis) hosszútávú, mértéktelen fogyasztása komoly légúti, emésztorendszeri és pszichikai károsodásokhoz vezethet. A mértékletes fogyasztásnak ezzel szemben nincs észreveheto káros hatása. Figyelembe véve, hogy a kender füstje a dohányéhoz hasonlóan számos káros égésterméket, karcinogén anyagot tartalmaz, a dohányzással kapcsolatos figyelmeztetések egy része nagy valószínuséggel itt is érvényes (ráadásul a kender füstje háromszor annyi kátrányt, és egyes karcinogén anyagokból 50 százalékkal többet tartalmaz, mint a dohányfüst). Megjegyzendo, hogy az eros dohányosok napi 20-40 szál cigarettájával szemben a "masszívan" füvezok is csak napi 6-8 szálat szívnak el (bár az is igaz, hogy a slukkokat rendszerint jóval mélyebben és hosszabban tüdozik le, mint a dohányosok).


Pszichikai hatások. A pszichikai hatások jóval szubjektívebbek, és egyénenként változnak, ezért nehezebb a közös jellegzetességeket megtalálni. A szer használói által leggyakrabban említett hatások a következok: boldogság, kedélyesség, megnövekedett fogékonyság, az egymás közti kommunikáció elmélyülése, egymás fokozottabb megértése, könnyebben "le lehet venni", mirol is beszél, mire gondol a másik. De ennek pont az ellenkezoje is elofordulhat, egyáltalán nem tudod követni, hogy mit mond a másik, nem tudsz a beszélgetésekbe bekapcsolódni. Szabad képzettársítások, szokatlan asszociációk, a képzelet játékai, egy különleges, "mögöttes" valóság érzékelése, a környezet olyan részleteinek észrevétele, amelyekre normális állapotban a használó nem figyel fel, jobb vizualizáló készség, megváltozott idoérzékelés (percek óráknak tunhetnek), változások a tér- és mélységérzékelésben, az érzékletes élmények gazdagodása (a hang- és ízérzékelés szubjektív aspektusai gyakran különös mértékben javulnak), könnyebb a gondolatokba belehelyezkedni, átélni és megérteni oket, esetenként elofordulhatnak vallásos jellegu meglátások is. Hangsúlyozni kell, hogy ezek egyénenként és alkalmanként is változhatnak.

Általános a gátlások feloldódása, ez többnyire barátságos hangulatban, vagy beszédességben, kitárulkozásban nyilvánul meg. Magasabb dózisoknál elofordul, hogy a használó nem tudja magát folyékonyan kifejezni, mert a rövidtávú emlékezet zavarai miatt a mondat közepén elfelejti, mit is akart mondani (a figyelem nem marad meg a mondandónál, hanem folyamatosan ugrál tovább más tárgyakra - "fluktuál", ezért az elkezdett mondandó feledésbe merül, irrelevánssá válik). Gyakoriak a hirtelen hangulatváltozások: a féktelen jókedvet minden átmenet nélkül elmélyült csend válthatja fel. A használók gyakran érzik úgy, hogy megnövekedett a spontaneitásuk és a kreativitásuk. Egyes használók szerint a drog fokozza a szexuális élvezetet.


A magház tartalmazza a legtöbb THC-t.
A cannabis pszichés hatásai nagyrészt a drogot használó személy lelkiállapotától függnek. A set és a setting (a drogot fogyasztó személy lelki állapota és külso környezete) nagyban befolyásolják a drog hatását. Emiatt a drog zilált lelkiállapotú egyénekben, illetve nem megfelelo környezetben negatív élményeket is kiválthat. Elofordulhat félelem és szorongás, depresszió, ingerültség, rosszullét, fej- vagy hátfájás, szédülés, a figyelem tompulása, zavartság, letargia, illetve egyfajta nehézség-, gyengeség- vagy fáradtságérzet. Súlyosabb esetben felléphetnek tájékozódási zavarok, érzékcsalódások, paranoid téveszmék, sot egyes esetekben pánik, az önkontroll elvesztése, végso esetben akut pszichózis is.


Még nem tisztázott, hogy mi okozza az ilyen szélsoséges válaszreakciókat. Egyes feltételezések szerint a drog kihozhatja a fogyasztókból a már eleve bennük lappangó pszichózist (mintha gyufát dobnának egy loporoshordóra). A fokozottan veszélyeztetett fogyasztók kiszurésére ma még nincsenek elterjedt, jól használható módszerek, így a drog elso kipróbálásakor a használók többsége "zsákbamacskát" játszik (ez egyébként az itt ismertetett drogok többségére igaz).A fu az arra hajlamos emberekben nemcsak robbanásszeruen, hanem lassan, fokozatosan is felszínre hozhat különféle mentális zavarokat. Újabb kutatások szerint azoknál a személyeknél, akik serdüloként használtak cannabist, nagyobb valószínuséggel alakul ki késobb skizofrénia, mint az átlagpopulációban!A cannabis hatása a tanulási folyamatokra. A fu asszociációs készségre gyakorolt hatása miatt a szer hatása alatt állók nehezebben sajátítják el az új ismereteket, és a megtanult dolgokra késobb nehezebben emlékeznek vissza. Ez a jelenség akkor a legszembetunobb, ha valaki mind a tanulás, mind a felidézés során a szer hatása alatt áll. Hosszútávú, rendszeres fogyasztás esetén a kognitív folyamatokban már olyan szintu zavarok is felléphetnek, amelyek a szer használója számára a mindennapi életben való eredményes részvételt is megnehezíthetik. Néhány súlyos esetben ezek a zavarok a fogyasztás beszüntetése után sem szunnek meg.

Autóvezetés. A cannabis kognitív és percepciós funkciókra, illetve a motoros koordinációra gyakorolt hatása miatt a szer fogyasztóinak a befolyásoltság állapotában nem tanácsos a volán mögé ülniük. Sok fogyasztó vélekedik hasonlóképpen, így a drog hatása alatt meg sem kísérelik a vezetést. Mások ezzel szemben úgy gondolják, ilyenkor fokozottabban tudnak koncentrálni a vezetésre. Ez igaz is, a cannabis hatása alatt állók rendszerint valóban jobban odafigyelnek a vezetésre (lassabban hajtanak, óvatosabbak), de ez nem csökkenti a kockázatot: a gyors reakciókat, vagy hosszú, kitartó figyelmet, koncentrációt igénylo helyzetekben érezhetoen romlik a teljesítmény. Egy amerikai pilótákon végzett kísérlet során kimutatták, hogy a THC teljesítményt befolyásoló hatása a fogyasztást követo 24 órán keresztül kimutatható, annak ellenére, hogy maguk a fogyasztók nem érzik a befolyásoltságot.
Hozzászokás a drog hatásaihoz. A szer hatásaihoz az ido múlásával hozzá lehet szokni. Ez egyrészt a fiziológiás tolerancia, másrészt pszichés tanulási folyamat eredménye: a használó megtanulja kontrollálni a szer egyes hatásait. A kezdetben riasztó vagy kellemetlen hatások (gyors szívverés, remegés, izgalom) és az ezek miatt kialakuló paranoid gondolatok idovel eltunnek, a drog használója lassanként megtanul "együtt élni" a szerrel, azaz képes a szer hatása alatt is ugyanúgy kommunikálni, cselekedni, viselkedni a mindennapi életben, mint egyébként (belsoleg persze gyökeresen másképp élheti meg az adódó szituációkat). Ennek a tanulási folyamatnak az eredménye az ún. "negatív tolerancia" jelensége is: ha a használók megismerik a szer hatásmechanizmusát, megtanulják, hogyan "muködik", már kisebb adag is elegendo ugyanazon hatás eléréséhez.Amotivációs szindróma. McGlothlin és West klinikai megfigyelések alapján arra jutottak, hogy egyes, cannabist rendszeresen fogyasztó fiataloknál az átlagosnál gyakrabban fordulnak elo bizonyos negatív személyiségjegyek: apatikus állapot, nehezebb alkalmazkodás a mindennapi élet feladataihoz, a hosszútávú tervek kivitelezése iránti érdeklodés elenyészése, magasabb frusztrációs szint, nehézségek a rutinszeru munkavégzés, illetve új dolgok sikeres elsajátítása terén. Ezek a fiatalok hajlamosak a visszahúzódásra, az életben való szemlélodo, passzív részvételre, és gyakran vonzódnak a gyerekekre jellemzo, ún. mágikus gondolkodásmódhoz.





Tolerancia, függoség. A korábbi vélekedéssel ellentétben a cannabis tartós, rendszeres (napi) fogyasztásánál kialakulhat a tolerancia a szer egyes hatásaival szemben, és a drogot napi rendszerességgel használók mintegy felénél pszichés függoség is fellép. A leggyakoribb elvonási tünetek: ingerültség, nyugtalanság, álmatlanság, rossz közérzet. A tünetek enyhesége azzal magyarázható, hogy a drog viszonylag lassan ürül ki a szervezetbol (hosszabb ideig cannabissal kezelt patkányokon a receptorspecifikus antagonista jól megfigyelheto elvonási tüneteket vált ki).
A cannabis és más drogok. A cannabisszívók közül sokan dohányoznak. A drog rendszeres használói általában felhagynak az alkoholfogyasztással, sot, néha kifejezett ellenszenvvel viszonyulnak az alkoholhoz, mint "butító" szerhez. Viszont nagy százalékuk megpróbálkozik más pszichedelikus drogokkal, pl. LSD-vel. Hosszú ido óta hallani arról az elméletrol, miszerint a marijuana az elso lépcsofok a kemény drogosok karrierjében: aki kipróbálja, az menthetetlenül a pusztulás útjára lép, egyre keményebb drogokkal próbálkozik, míg végül eljut a heroinhoz (és az elkerülhetetlen halálhoz). Ezt az adatok nem támasztják alá: túl sok olyan cannabisfogyasztó van, aki nem lépett tovább a keményebb drogokra. Érdemes megjegyezni, hogy abból a ténybol, miszerint a heroinisták közül sokan használnak/használtak cannabist, nem vonható le az a következtetés, hogy a cannabis használata a heroinhoz vezet (ez kb. olyan lenne, mintha azt mondanánk, hogy mivel a heroinisták többsége fogyasztott életében alkoholt, az alkoholfogyasztás a heroinhoz vezet). Becslések szerint az USA-ban 1970-ig több, mint 20 millióan próbálták ki a cannabist (mára ez a szám 70 millió fölött van), ehhez képest elenyészo a heroinisták száma (Hollandiában - arányaiban - hasonló a helyzet). A legésszerubb hipotézis szerint egyes személyek, akik hajlamot éreznek a marijuanafogyasztásra, hasonló hajlammal bírhatnak a heroin használatára is (számukra nem az a lényeg, hogy milyen drogot használnak, csak kábítani akarják magukat). Az is könnyen elképzelheto, hogy a marijuana beszerzése és használata révén az egyén olyan társaságba kerül, ahol könnyebben hozzájuthat a heroinhoz, így nagyobb az esélye a kipróbálásra is.


Cannabis fogyasztásakor nem ajánlott alkoholt fogyasztani, mert a ketto hatása rosszulléthez, hányáshoz, ájuláshoz vezethez. Bár van aki, bírja, sot kedveli a marihuána és alkohol együttes használatát.



Ez a dokumentum a marihuána fogyasztásáról készült FAQ amit Michael Litchfield készített és postázott az alt.drugs-ra.
Fordította Albert C. Eisenstein. Mindenfajta másolás csak a szerzô és a fordító nevének megôrzésével lehetséges.

Nincsenek megjegyzések: